3.fejezet

Egy gyors hirdetés :D...Eternal Love: 6.fejezetet is felraktam http://eternallowe.blogspot.com/ nézzetek be ide is...és szeretnék néhány komit kapni...

3.fejezet

-Sam mi van?-kérdeztem és féltem a választól.

-A mama kórházban van-mondta remegő hangon.

-Mi történt vele?-kérdeztem már szinte kiabálva.

-Egy alantas..a papának sikerült megölnie de a mama súlyosan megsérült...

-Havers klinikáján vagytok?-kérdeztem miközben a gardróbba mentem.

-Igen de vigyázz magadra-kérlelt.

-Sietek-tettem le és gyorsan felöltöztem.

"Mi történt?"

-A mamát megtámadta egy alantas..-vettem fel a kabátom.

"Elkísérlek mert mostanában sokan vannak az utcákon"

-Rendben-bólintottam.

Szerencsére nincs messze ezért gyorsan odaértünk meg kérdeztem melyik szobában van és egyből odamentem.Mikor megláttam könnyek gyűltek a szemembe.

-Mama-mentem oda és megfogtam a kezét-Ugye meggyógyul?-néztem a papára..nem tudott megszólalni.

-Ezt ne itt-húzott ki Sam.

-Mond,hogy meggyógyul-néztem fel rá.

-Sajnálom..csak pár órája van-ölelt magához.

-Neee-sírtam el magam és görcsösen szorítottam a nyakát.

-Királyom-húzódott el pár perc múlva .

Én nem mondtam semmit csak kimentem.A klinika előtt a lépcsőn leültem.John ült le mellém,átölelte a derekam.

-Ezt el se hiszem-öleltem át a nyakát és sírni kezdtem.

-John-hallottam meg egy mély férfi hangot,elhúzódtam és letöröltem a könnyeim-Részvétem.

-Köszönöm-suttogtam lehajtott fejjel.

-John szeretném ha haza jönnél-az említett aggódva pillantott rám.

.Menj nyugodtan-álltam fel-Én visszamegyek a többiekhez.

Visszasétáltam és a papa már várt,csak szorosan magához ölelt.

-Annyira sajnálom,hogy mindig mást akartam-sírtam a mellkasán.

-Semmi baj drágám-simogatta a hátam-Búcsúzz el tőle,kérlek.

Elengedtem és a mama ágyához sétáltam megfogtam a kezét.

-Szeretlek mama-suttogtam és éreztem,hogy kicsit megszorítja a kezem,majd sípolni kezdett a gép,könnyes szemekkel pusziltam meg a homlokát.

Újra sírni kezdtem Sam kikísért és beültetett a kocsiba,haza vitt.De mikor felértem a szobámba láthatatlanná váltam és a Zero Sumba mentem.Egymás után ittam a whiskyket.

-Szia-köszöntem Johnnak aki most ült le mellém.

"Kicsit sok lesz..nem?"

-Nem hiszem-néztem a kezembe lévő poharat majd megittam a tartalmát.

Tudta,hogy úgyse tud leállítani ezért hagyta,hogy igyak még párat.

"Felviszlek a lakásodba"

(John szemszöge...)

-Benne vagyok...remélem te is annyira kívánsz mint én téged-súgta a fülembe.

Kivittem de hirtelen megállt.

-Nincs kedvem menni-tette karba a kezeit.

Felvettem az ölembe és úgy vittem tovább.

-Isteni az illatod-hajtotta a fejét a nyakamhoz és az ajkaival végig simított rajta.

Szorosabban húztam magamhoz.

-Tegnap velem álmodtál...-helyezkedett el kényelmesen az ölembe.

Ó..Istenem de még milyen álom volt...

-Gondolom mi lehetett mert ott eléggé szűkös lett a hely-kuncogott a mellkasomba-de nem zavar mert én is szoktam veled álmodni,csak lecsukom a szemem-meg is tette-és máris az élvezethez közel állok ahogy elképzellek téged-hajtotta hátra a fejét-amint rajtam fekszel a csípődet pedig egyre gyorsabban mozgatod,miközben a melleimet kényezteted-végig húzta a felső testén a kezét és halkan felnyögött-nem is tudod milyen hatással vagy rám.

Ha ő is tudná,az egész testem beleremegett ahogy elképzeltem amit ő is.Gyorsabban mentem,mikor felértem leraktam.

"Hol a kulcsod?"

-A farzsebembe-simult hozzám-vedd ki.

"Add ide kérlek"

-Rendben-megfogta a kezeim és végig simított le a fenekére-ez nem talált akkor kezdjük elölről.

-Emily-formáltam a számmal.

-Mi az?Te is kívánsz nem?Akkor most megkaphatsz-csinálta meg az előző dolgot még egyszer.

Gyorsan kivettem a kulcsot és kinyitottam az ajtót.

-Vegyél fel az öledbe-kulcsolta össze a kezeit a nyakam körül és az egyik lábát a csípőmhöz emelte.

Felemeltem és mindkét lábát átkulcsolta a csípőm körül...nem bírtam magammal,végig simítottam a combján.

-Ez nagyon tetszik-csukta be a szemét és hátra hajtotta a fejét.

A szemfogaim sajogtak ahogy...felkínálta a nyakát.Inkább a szobájába vittem .Miután leraktam az ágyra kimentem a nappaliba,leültem a kanapéra és próbáltam összeszedni magam.Nem csak a szemfogaim hanem ott lent is...szinte már fájt a lüktetés...

-Nem akarsz velem aludni?-hallottam meg Emilyt és a kezeit is hátulról a mellkasomra csúsztatta majd a fejét a nyakamhoz,kicsit megráztam a fejem-miért nem?-suttogta a fülembe és kicsit bele is harapott.

Levettem a kezeit magamról és felálltam...ó istenem..fehérneműbe volt.A teste még tökéletesebb mint ahogy álmaimban láttam.

"Részeg vagy...menj feküdj le."

-Ennyire csúnya lennék?-ült le a kanapéra és könnyek szöktek ki a szemeiből,letérdeltem elé.

"Te vagy a leggyönyörűbb nőt akit valaha láttam de csak kihasználnálak"

Hátra simítottam egy tincset a füle mögé.

-Hagyjál-állt fel és a szobájába ment vissza.

Sóhajtva ültem fel,fél óra múlva bementem megnézni,már elaludt...betakartam és visszamentem.Inkább nem hagyom itt...Visszaültem a kanapéra és elaludtam.Még nem ment le a Nap mikor felébredtem.Kerestem gyógyszert és engedtem a pohárba vizet majd bementem Emilyhez.

(Emily szemszöge...)

Szörnyű fejfájásra ébredtem fel.

-Meghalok-fordultam hasra de valaki leült mellém az ágyra...úristen mit csináltam?Vajon ki van itt?Felé fordultam...John.

A kezembe nyomott egy pohár vizet és gyógyszert.

-Remélem nem csinálunk ebből rendszert-nevettem fel.

Rám mosolygott.

-Gyere ülj ide-csúsztam arébb és én is felültem-na mit csináltam?

"Semmit"rázta meg a fejét.

-Azt kizárt dolognak tartom,egyszer majdnem a bátyámat is megerőszakoltam részegen-mondtam összehúzott szemöldökkel mert vissza gondoltam arra az ébredésre.

"Kicsit rám másztál..de próbáltam semmi hülyeséget sem csinálni."

-Elhiszem-mosolyogtam rá-álmos vagyok.

"Én is..hazamegyek."

-Maradhatsz nyugodtan-mondtam gyorsan.

"Rendben"állt fel mert ki akart menni.

-Nee-fogtam meg a kezét-elég nagy ez az ágy...mindketten elférünk és a kanapé mégse olyan kényelmes.

Nyelt egyet majd bólintott.Lefeküdt mellém...egymás szemeit néztünk majd elmosolyodtam.

-Nagyon tetszik a szemed.

"Nekem is a tied...teljesen megbabonázol..."

-Igen,ez a képességemnek köszönhető.Bárkivel meg tudok bármit csináltatni-mondtam sóhajtva.

"Ez jó lehet"

-Tőled is kérhetnék bármit-néztem a szemébe-de veled nem tehetem.

"Miért?"

-Mert...-sütöttem le a szemem-mert nem.

Gyengéden felemelte az államat és mélyen a szemembe nézett.

-John..én kedvellek...nagyon kedvellek-suttogtam és óó..ez még milyen igaz is volt-olyan hatással vagy rám már az első találkozásunk óta,hogy megijeszt..én velem még sose történt ilyen.De mindig ezt akarom érezni...

"Emily én is...nincs olyan perc,hogy ne rád gondolnék.."

A szívem hevesen kezdett verni mikor közelített az ajkaimhoz...most igazán megtörténik.Ajkai az enyémekre simultak,nagyon gyengéd csók volt ahhoz képest,hogy mindkettőnk teste izzott a vágytól.A kezeimet a nyakára raktam és simogatni kezdtem majd felcsúszott az arcára.Mosolyogva néztem fel a szemeibe.

-Így sokkal jobb mint az álmaimban-nevettem fel.

"Egyetértek."

Mosolyogva hajtottam a fejem a mellkasára és figyeltem az arcát míg ő a hajamat piszkálta ami nagyon is jól esett.Ez a pár perc így volt tökéletes...

"Tényleg nem zavar,hogy néma vagyok?"

-John-hajoltam az arcához és lágy csókokkal halmoztam el-nekem csak az számít,hogy velem vagy.

"És az elit?...Mert hallottam,hogy utálják az ilyen...hibákat."

-Hmm-gondolkoztam el-eddig se érdekelt és ez ezután se lesz máshogy.

Az arcomat cirógatta...

-Most már aludjunk mert szörnyű mennyire másnapos vagyok-csókoltam meg még egyszer és a mellkasára hajtottam a fejem.

Egyből elaludtam.Délelőtt volt még mikor felébredtem...John hátulról ölelt szorosan magához a keze pedig a hasamon pihent.Mikor megfordultam a szemei nyitva voltak..

-Jó reggelt-mosolyogtam és megpusziltam.

"Csak ennyi?"

-Hmm..-ráültem és szenvedélyesen megcsókoltam-Többet is adhatok-suttogtam 2 csók között-Szeretnéd?

Szorosabban magához húzott,ezt belegyezésnek veszem..Az ajkaim átsiklottak a nyakára és kicsit beleharaptam.Megszorította a combom és már csak azt vettem észre,hogy felettem fekszik.Vadul csókolgatta a nyakam és indult meg le,a melltartóm széléhez ért és megállt.

-Mi a baj?-kérdeztem mikor felült,megrázta a fejét-Héé-ültem az ölébe-Nekem elmondhatod...

"Én...még nem..."