7.fejezet

Ezt a fejezetet az én kis barátnőmnek ajánlanám, Cherrynek. Boldog névnapot! :)

7.fejezet

Felvettem egy fekete farmert,fekete toppot,bőr kabátot és magassarkút majd lementem a kocsimhoz.A Zero Sumba megyek mert a papának valahova el kellett mennie ezért én se maradok otthon.

-Naa vedd fel.

Johnt hívom éppen de nem veszi fel,lehet valami közbe jött...Leparkoltam és bementem,egyből annál az asztalnál állt meg a szemem ahol ülni szoktunk de nem volt ott.Leültem a pulthoz és rendeltem egy pohár whiskyt.Még egyszer körbe néztem és akkor megláttam...de,Xhex...csók,ölelés...egy ideig néztem őket de visszafordultam a pulthoz egy húzással megittam a pohár tartalmát és kimentem.A kormányt olyan erősen markoltam,hogy azt hittem el fog törni.

-Igen?

Lefékeztem és úgy vettem fel mert most nem tudtam mindkettőre koncentrálni és balesetet se akarok.

-Szia..Ne haragudj,hogy nem vettem fel,csak lent voltam edzeni.Miért hívtál?

Gúnyosan felnevettem.

-Edzeni?Azért hívtalak,hogy megmondjam a papának dolga van és lemegyek a Zero Sumba.De végül eljöttem mert meguntam nézni,hogy te és Xhex csókolóztok.

A hangom ijesztően nyugodt volt...pedig legbelül ordítottam és legszívesebben visszamentem volna és azt a ...nőt addig vertem volna míg már nem bír levegőt venni.

-Emily..én...

-Nem John,nem érdekel.Szórakozz jól...De tudod mi a vicces?Végre rájöttem,hogy igazán abban lehet csalódni ha szeretünk valakit.Míg csak 1 éjszakás kalandjaim voltak ezzel semmi gondom nem volt.

Lecsaptam és az anyós ülésre dobtam a telefont.Képes volt hazudni,hogy edzeni volt...én hülye,idióta, naiv vámpír..eddig is megvoltam szerelem nélkül.Miért kellett nekem beleszeretni?Egy mély levegő után elfordítottam a kocsi kulcsot de semmi.

-Gyerünk,indulj be.

Szó szerint morogtam.A harmadik elfordítás után beletört a kulcs.

-Na jó.Ezt nem hiszem el.

Felemeltem a kulcs felső műanyag részét ami a kezembe maradt.Felkaptam a telefonomat és kiszálltam a kocsiból.Az út mellett kezdtem fel-alá járkálni mert nem volt térerő.

-A francba már.

A telefont dühösen a fák közé dobtam,nem fogom itt hagyni.Inkább megégek de az én drágaságomat nem hagyom itt.Egy rendőr állt meg...Remek.

-Hölgyem minden rendben?

-Maga szerint minden rendben van?

Kérdeztem gúnyosan és elindultam felé...éreztem,hogy a szemfogaim megnyúltak a düh hatására.

-Álljon meg.

Hallottam a félelmet a hangjában és az egyik kezével a fegyveréért nyúlt.Elmosolyodtam...az emberi félelem...

-Miért?Talán le akar lőni,biztos úr?

-Ha nem áll meg,igen.

-Dehogy akar lelőni...inkább ideadja a fegyverét.

Mélyen a szemébe néztem és a képességemet használtam rajta,az egész teste ellazult és felém nyújtotta a fegyvert.

-Köszönöm,és most mit is csináljak magával?

A fegyvert a homlokához raktam majd elkezdtem végig húzni az arcán le és a hasánál megálltam.

-Nem ölöm meg,nem vagyok gyilkos.

A kezébe adtam a fegyvert de ekkor egy kocsi hajtott el mellettem és meg is állt.Megfordultam,de már mögöttem is volt egy nagy darab férfi,vámpír.A szeme ijesztően fekete volt és ezen a rövidre nyírt haja meg a sebhely az arcán sem segített.

-Engedjen el.

Megragadta a karom eléggé erősen és fenyegetően nézett rám.

-Mit csinálsz ezzel az emberrel?

-Engedjen el.

Most a szemébe néztem de semmi,nem éreztem,hogy az erőm átjárja és teljesen a hatásom alatt van...

-Már miért engednélek?

-Célozz rá a fegyverrel és ha nem enged el,lődd le.

A rendőrre néztem aki meg is tette amit kértem.Mosolyogva néztem vissza az előttem álló férfira.

-Te nem tudod kivel beszélsz..

Elengedett de a hangjában hallottam valami fenyegetőt...a szemfogait is kivillantotta.

-Csak nem fenyegetsz?

-Nem félsz tőlem?

-Tőled?..Ne nevettess.

A mutató ujjammal megböktem a mellkasát amin nagyon meglepődött...

-Zsadist!

Egy férfi hangot hallottam a kocsi felől.

-Hív a gazdi...

Rámosolyogtam és éreztem...szinte tapintani lehetett milyen ideges..

-Zsadist.

Egy másik férfi jött oda.Gyönyörű...színes haja van,és a szemei...kanári sárgán világítottak...

-Ne harag...haragudj.

Mikor rám nézett a szava is elállt,rámosolyogtam majd Zsadistra néztem.

-Én mondtam neki,hogy menjen de nem hallgatott rám.

-Ne haragudj..csak kicsit...

-Fogd be..inkább menjünk.

Zsadist visszaindult de a másik még nem.

-Emily.

Felemeltem a kezem és felé nyújtottam,egyből megfogta ő is.

-Phury.

-Örülök,hogy megismerhetlek Phury.

Visszahúztam a kezem...az érintése nagyon kellemes volt,gyengéd..a bőre pedig selymes.Valahogy olyan érzésem volt,hogy szeretném még egyszer megfogni de elsepertem messze ezt.

-Segíthetek valamiben?

-Nem kell,köszönöm.Elintézem.

-Akkor szia...

-Szia..

Figyeltem ahogy visszamegy...talán ő egy testvér, mert akkora volt, mint John meg látszott rajta, hogy harcos. És a legfurcsább az volt, hogy valami vonzalmat is éreztem...NEM! A zsaru telefonjáról feltudtam hívni a papát,aki értem küldött egy hűségest.Az hívott egy autómentőt engem pedig haza vitt.A telefonomat míg várakoztam visszahoztam..szerencsére semmi baja nem lett.A rendőrnek az emlékeit kitöröltem és elküldtem.

-Igen?

Nem volt ismerős a szám amit kiírt ezért vettem fel.

-Emily,kérlek beszéljük meg.

-John engem nem érdekel...nem akarom,hogy hívj.Nem akarom,hogy beszéljünk...el akarlak felejteni.

-Én szeretlek.

-Akkor nem mással lettél volna.

Sóhajtottam fel de a hangom már nagyon sírásra állt és le is gördült az első könnycsepp.Leraktam nem akartam hallani a hangját mert attól csak még rosszabb lett volna.Gyorsan felmentem a szobámba és a zuhany alá álltam...Sírva csúsztam le a zuhany falánál.Most tudatosult bennem mi is történt...Fél óra alatt lenyugodtam majd álomba sírtam magam.

Szörnyen rosszul voltam mikor felébredtem,de nem akartam itthon ülni ezért felöltöztem és láthatatlanul mentem a Zero Sumba.Leültem a Vip részlegbe mikor valaki elém állt.Felnéztem és megláttam Xhext.

-Akarsz valamit?

A hangomból kicsengett a düh,felálltam és teljesen elé mentem.

-Ha jól tudom,láttad a kis szórakozásunkat Johnnal...mondanám,hogy sajnálom de akkor hazudnék.

-Én mondanám,hogy légy boldog de neked csak szenvedás jár.Ugye manipulátor?

Az utolsó szót csak suttogtam majd elmosolyodtam,az egész teste megfeszült és ökölbe szorította a kezét.

-El ne merd mondani senkinek.

-Mert mi lesz?Megütsz?

Ekkor felemelte a kezét és megpofozott.Visszafordítottam rá a tekintetem.

-Ezt nem ajánlom mégegyszer...mert lehet hangosan is kimondom...ja igen és nem vagyok olyan gyenge.

Ököllel ütöttem az arcába.A kezét odakapta és elrohant.Visszaültem és a poharat a számhoz emeltem mert eléggé fájt.Valaki leült mellém...

-Kapsz egy kis szórakozási lehetőséget?Milyen jószívű a gazdid.

-Nem a gazdám.

Válaszolt félelmetes hangon és rendelt magának egy italt Zsadist.

-Mi történt a száddal?

-Megismerkedtem egy tenyérrel.

Ráemeltem a tekintetem és láttam,hogy vigyorra húzza a száját majd a sörébe kortyol.

-Csak nem azért mert túl nagy a szád?

-Hmm nem.Csak sokat tudok...testvér-észrevettem,hogy az egész teste megfeszül-Jaj látod?...Túl sokat tudok...

-Honnan?

-Varázslat?

A mosolyomat nem tudtam elrejteni majd megittam a maradék whiskyt.

-Nem vagy még gyerek az alkoholhoz?

-Ha tudnád még mi mindenhez nem vagyok gyerek?

A szemfogaim maguktól megnyúltak és kivillantottam rá...Összezártam az ajkaim mert éreztem,hogy valaki néz...Phury.

-A gazdi szemmel tart?

-Tudod,hogy nagyon idegesítő vagy?

-Mégse lehet olyan rossz a társaságom mert akkor nem itt lennél.

-És mi van ha akarok valamit?

Felkönyökölt az asztalra és közelebb hajolt hozzám.

6.fejezet

6.fejezet

Ráültem Johnra és megcsókoltam,a pólójától is gyorsan megszabadultam,mikor a keze elindult a hátamon a melltartóm irányába megállítottam.

-Nem..most csak téged akarlak hallani-suttogtam a fülébe,végig simítottam a mellkasán egészen le a nadrágjáig,felnyögött mikor hozzá értem.

-Héé gyerekek jól vagytok?-hallottam meg Qhuinn nevetését.

-Qhuinn...menj el innen-morogtam és felültem de John simogatását nem hagytam abba.

-Én nem mehetnék?

-Nem..tűnj el-John hangosan felnyögött mert kicsit megszorítottam.

-Ne figyelj rá-húzott magához.

Észrevettem,hogy a szemfogai megnyúltak ezért oldalra biccentettem a fejem és lehajoltam hozzá.Az ajkait végig húzta a nyakamon majd a fogait a nyakamba mélyesztette,hangosan felnyögtem ettől az érzéstől...túl hamar elakart húzódni.

-Ne,még ne-kérleltem és visszanyomtam az ajkaihoz a nyakamat,újra megéreztem a fogaim és végül azt,hogy a teste megremeg majd ellazul.

Megnyalta a fogai helyét ezzel összeforrasztva a sebeket.Mosolyogva néztem a szemébe majd becsuktam mert megéreztem valamit.Mélyet szippantottam a levegőből,erős,fűszeres de nagyon finom illat,közelebb hajoltam Johnhoz..áradt belőle,elmosolyodtam.

-Érzed ezt?-nyitottam ki végül a szemem,bólintott-Tudod mi ez?-most megrázta a fejét-A kötődés illata és azt tudod mire használják?

-Arra,hogy megjelöljék azt a nőt aki az életük értelmét jelenti és akit a legjobban szeretnek-mondta miközben a szemembe nézett.

Hosszú percekig meg se tudtam szólalni csak őt figyeltem és a szemeiben láttam a szerelmet...

-Szeretlek John-suttogtam...ez volt az egyetlen dolog amit most ki kellett mondanom és amit ki tudtam.

Magához ölelt és felült velem az ölében.Gyengéden megcsókolt...az ajkaink és a nyelveink is lágyan értek egymáshoz,átöleltem a nyakát.

-Megyek felveszek egy felsőt-szálltam ki mosolyogva az öléből és átmentem a szobámba be a gardróbba.

-Te meg mit csinálsz?-kérdeztem Qhuinnt miután felvettem egy pólót mert valami után kutatott.

-Semmit-fordult meg-Csak kíváncsi voltam milyen titkaid vannak.

-Rossz helyen jársz-mentem egy polchoz és elővettem egy bilincset majd odamentem hozzá-De ha ennyire szeretnéd.

-Óóó Jézusom-nézett le a kezeire mert összebilincseltem-Segítség.

-Hééé találtam valamit-hallottam meg Blayt ezért kimentem egy fényképező volt a kezében.

-Blay szedd le rólam-jött ki Qhuinn.

-Nálam van a kulcs-süllyesztettem el a zsebembe.

-John-kiabált Qhuinn,pár perc múlva be is jött,döbbenten nézett le Qhuinn kezeire.

-A ruháim között turkált-mentem oda Johnhoz-És Blay talált egy fényképezőt.

-Ezek a képek-nevetett fel az említett.

-Add ide-vettem ki a kezéből és nézegetni kezdtem-Ezt ti ne nézzétek.

Szorosan magamhoz húztam,hogy eltakarjam Blay és Qhuinn elől mert épp...Johnnal fekszünk az ágyon az ő keze pedig a nadrágomba van.

-Naaa..már egyszer úgyis láttuk-vigyorgott Qhuinn és elakarta venni de bilincsbe kicsit nehéz...

-Nem-töröltem ki gyorsan a képet.

A többit hagytam,hogy nézzék...hát nagyon sokat ittunk..táncoltam a fiúknak...meg sok-sok hülyeség.

-Mi volt azon a képen?-kérdezte John mikor már visszamentünk a vendégszobába.

-A kezed...nem nyilvános helyen járt-kulcsoltam össze a kezeinket.

-Igen és hol?-kérdezte mosolyogva.

-Hmmm-fogtam meg a csuklóját és a hasamtól kezdtem lehúzni-Itt.

-A papád hív-dörömbölt az ajtón.

-Te felmerted venni?-téptem ki a kezéből a telefonom-Szia papa.

-Drágám az ki volt?-hallottam a hangjában,hogy mérges..

-Ő a valaha élt legidiótább vámpír-morogtam és gyilkos szemekkel néztem az említettre.

-Szeretném ha haza jönnél.

-Rendben,pár perc és otthon vagyok.

Félre löktem az útból Qhuinnt és a szobámba mentem,átöltöztem.

-Haza kell mennem-öleltem át John nyakát-De holnap este bemutatnálak a papának egy vacsora alatt.

-Jól hangzik-mosolygott és megcsókolt.

-Elit buli..király-nevetett Qhuinn.

-Ez csak egy vacsora-mondtam sóhajtva-Tényleg nem olyan-néztem fel Johnra-A papa nagyon rendes.

-Jó,elhiszem-ölelt szorosan magához-Szeretlek-suttogta a fülembe.

-Én is szeretlek-mosolyogtam rá.

-Akkor majd hívlak.Szia-adtam egy gyors csókot és láthatatlanná váltam.

Az udvarunkon bukkantam elő,bementem a házba ahol a papa várt.

-Szia-mosolyogtam rá.

-Szia kicsim-ölelt magához.

-Ne haragudj,hogy ennyi ideig nem jöttem haza-néztem fel rá.

-Semmi baj...de ki volt az a fiú?

-Ne beszéljünk erről mert csak felidegesítem magam rajta-mondtam sóhajtva-De holnap estére meghívtam valakit vacsorára.

-Kit?

-John..ő a barátom és szeretném ha megismernéd,nagyon fontos nekem...és szeretem.

-Örülök,hogy boldognak látlak-mondta mikor már a nappaliban ültünk.

-Vele igazán az vagyok.

Vacsoráztunk utána felmentem a szobámba mert már lehúzódtak a redőnyök.Egyből elaludtam.Sötétedés előtt felébredtem.Egy gyors zuhany után a gardróbba mentem.

-Hmm..tetszik-vettem le egy fekete ,térdig érő selyem ruhát.Belebújtam és a hajamat laza kontyba tűztem fel.Még felvettem egy fekete magassarkút és kész is voltam ezért lementem a étkezőbe.Szépen meg volt terítve.Megjöttek ezért kimentem...egy gomb segítségével kinyitottam a kaput.

-Szia-mosolyogtam Johnra.

-Szia.Ezt neked hoztam-adott a kezembe egy csokor virágot ami gyönyörű volt.

-Köszönöm.

Gyengéden megcsókolt,a kezeinket összekulcsoltam és bementünk a házba.Láttam rajta,hogy kicsit ideges...Biztatólag rámosolyogtam.

-Papa ő itt John.John ő itt a papám William-mutattam be őket egymásnak.

-Örülök,hogy megismerhetlek-nyújtotta felé papa a kezét.

-Én is örülök-fogadta el.

-Én megyek ezt vízbe rakom addig beszélgessetek-figyelmeztetően a papára néztem majd kimentem.

Miután beleraktam egy vázába visszamentem...jaj ne...a papa fegyver gyűjteménye mellett álltak és elmélyülve beszélgettek...hosszú esténk lesz.Odamentem,John rám mosolygott és átkarolt.A hűséges bejött de mikor látta,hogy beszélgetnek elkezdett hátrálni,mérgesen ránéztem és intettem,hogy jöjjön.

-Elnézést..-jött közelebb-Tálalhatom az első fogást?

-Majd befejezzük vacsora után-mondta Johnnak és elindultunk az étkezőbe.

Csendben elfogyasztottuk az ételt és átmentünk a nappaliba.A papa a kedvenc bőrfotelébe ült mi pedig a kanapéra.A háborús történeteket meséli...és Johnt ez érdekli is,nem csak megjátssza mint ahogy mi csináltuk állandóan.A papának a harc és a fegyverek a mindene...órákat tud errőd beszélni.Én azt hittem elalszok...

-Ezek nagyon izgalmas történetek köszönöm,hogy elmesélte.

-Örülök ha tovább adhatom az élményeimet...-mosolyogva gondolt vissza a múltra-Te a testvérekhez tartozol?

-Nem,de az édesapám igen-válaszolt John.

-Hmm-mindig is erős férfit képzelt el mellém.

-Köszönöm a vendéglátást de nekem mennem kell mert még ma órám lesz-állt fel John.

-Szívesen látlak itt máskor is,fiam-fogtak kezet búcsúzóul.

-Ki kell engesztelned amiért még egyszer végig kellett hallgatnom a történeteit-simultam hozzá mikor kiértünk.

A kezeit a hátamon keresztül lecsúsztatta a csípőmre és lágyan megcsókolt.

-Ugye tudod,hogy nem elégszem meg ennyivel?-néztem a szemébe mosolyogva.

-Legszívesebben most kiengesztelnélek itt..de sajnos ezt nem lehet-húzott magához közelebb-Gyönyörű vagy ebben a ruhában.

-Köszönöm...ez az öltöny teljesen felkorbácsolja a vágyaimat-simogattam a mellkasát-Mi lesz velem ma este?Egyedül?Egy óráig fogok a kádban feküdni...- gondolkoztam el.

-Emily ne csináld ezt-nyomott gyengéden a kőoszlopnak-Nem sokáig fogok bírni magammal.

-Szeretem ha nem bírsz magaddal-kuncogtam és a kezemet elkezdtem lefele húzni a mellkasáról.

-A tűzzel játszol ugye tudod?-csukta le a szemét és a nyakamhoz hajolt.

-Szeretek megégni-értem le oda de megfogta a kezem.

-Kérlek-nézett a szemembe.

-Oké-csúsztattam fel a kezem a nyakára és magamhoz húztam-Szeretlek-suttogtam és az ajkait súroltam.

-Én is szeretlek-csókolt meg szenvedélyesen.

Megérkezett a hűséges és elment én pedig fel a szobámba.

5.fejezet

5.fejezet

Mikor elbúcsúztam Johntól bementem még volt egy kis gyümölcs, amit meg is ettem. Majd egy könyv társaságában elmerültem egy kád forró vízben. Mikor meguntam az olvasást elkezdtem azon gondolkodni, hogy milyen nagy ez a kád és John még itt elférne mellettem... alattam.. vagy akár felettem is. De ezt valami zaj zavarta meg ezt. Morogva szálltam ki és csavartam magamra egy kendőt.

-Van itt valaki?- mentem végig a folyosón és felsikoltottam mikor valaki a hátamhoz ért-John meg akarsz ölni?

"Így várod a betörőket?"nézett végig rajtam.

-Épp a fürdőzésemet zavartad meg-mentem vissza a fürdőbe, ledobtam magamról a törölközőt és visszafeküdtem.

-Akarod tudni min gondolkoztam?- hajtottam a fejem a kád szélére.

Nyelt egy nagyot és bólintott.

-Azon, hogy milyen nagy ez a kád... és még te is elférnél itt-sóhajtottam fel és a kezemet végig húztam a combomon.

Már csak azt vettem észre, hogy John a ruháitól szélsebesen megszabadult és felettem fekszik.

-A további részét is valóra akarod váltani?- simítottam végig a mellkasán és egyre lejjebb haladtam, elkezdtem simogatni, a nyakamhoz hajolt és elkezdett csókolgatni miközben a csípőjét előre hátra mozgatta.

Elvette a kezem és lefogott

-John- nyögtem fel mikor megéreztem magamban.

Elengedte a kezem és most a csípőmet fogta, átöleltem a nyakát és lágyan megcsókoltam... Ezzel ő is összeszedte magát és elkezdett mozogni lassan. Ritmusosan mozgott együtt testünk. A kezemet végig húztam az oldalán majd felcsúsztattam a hátára és még közelebb húztam magamhoz. Együtt éltük át az élvezet csodálatos érzéseit. Fáradtan dőlt a nyakamhoz én pedig szorosan öleltem magamhoz. A mellkasunk is egyszerre mozgott, mindketten kapkodtunk levegő után. A szobába visszamentünk egy-egy törölközőbe csavarva.

-Teljesen lefárasztasz - bújtam kuncogva a nyakához és lágy puszikat adtam neki- Amúgy nem órád lenne?- húzódtam el egy kicsit.

"Elmaradt"

-Nem is baj- mosolyogtam és az arcát simogattam- Ugye itt maradsz egész nap?

"Ha nem zavarlak"

-Ha zavarnál se engednélek el- nevettem és megpusziltam-megyek felveszek valamit, mert ebben aludni nem szerencsés-mentem be a gardróbba.

Elmosolyodtam mikor a kezembe akadt egy szexi vörös, csipkés fehérnemű szett. Belebújtam és visszamentem, John már a boxerében feküdt az ágyon mikor meglátott nyelt egyet és alaposan végig nézett rajtam.

-Tetszik- sétáltam oda lassan és ráültem, a keze elindult a térdemtől felfele majd átölelte a derekam és már alatta is voltam-, na de John... rosszfiú- kuncogtam és átöleltem a nyakát.

Mosolyogva csókolt meg, de utána visszagurult az eredeti helyére. Háttal bújtam hozzá ő pedig szorosan magához lelt és adott egy lágy csókot a vállamra. El is aludtam.

(John szemszöge)

Nagy nehezen, de eljöttem Emilytől, mert most korábban fog kezdődni az edzés. Épp bent ültünk az öltözőbe mikor Lash vigyorogva nézett rám.

-Nem is tudtam, hogy a használt dolgokat szereted, mert Emily hát...

-Ne merj róla így beszélni-morogtam és neki ugrottam.

Teljes erőmből ütöttem, de leszedtek róla.

-Engedjetek el... Megölöm-próbáltam kirántani magam az erős szorításból de Qhuinn és Blay elém álltak.

-Nyugodj le-hallottam meg Zsadist hangját és kicsit erősebben szorított-te pedig... nem ajánlom, hogy egy szerelmes vámpír társával szórakozz, mert nem leszek itt,hogy leszedjem rólad- mondta Lashnek és kivitt- Elengedlek, de semmi hülyeséget ne csinálj.. Rendben?- bólintottam.

Fel-alá járkáltam, nagyon dühös vagyok..

-John te beszéltél-mondta döbbenten Blay.

-Én?- kérdeztem és nagyon meglepődtem, hogy jött ki hang a torkomon.

-Észre se vetted?- nevetett fel Qhuinn.

-Valahogy mással voltam elfoglalva-morogtam rá és épp azt terveztem, hogy cselezem ki őket és tépem darabokra Lasht.

-Ne próbálkozz-mondta dühösen Zsadist.

-Akkor fordulj el-folytattam a járkálást.

-Menj fel a szobádba és nyugodj le, mi pedig menjünk, mert nemsokára felkel a Nap-nézett oda ahol már halvány sugarai látszódtak.

Visszamentem az öltözőbe összeszedtem a ruháimat és felmentem a szobámba. Egy gyors zuhany után lefeküdtem az ágyra és azon gondolkoztam, hogy Emily vajon még fent van?.. De ekkor jött egy SMS tőle.

"Éppen azon gondolkoztam, hogy hol vagy.. de én nem tudok aludni már egy órája, forgolódok... nélküled nem könnyű.."

"Most az ágyamba fekszek, mert felküldtek edzésről...én is pont rád gondoltam..."

"Rossz fiú voltál?Holnap kapsz büntetést...erről jut eszembe akkor a Zero Sumba?"-elmosolyodtam az olvasása közben.

"Nem...Ha szeretnéd,hogy ott találkozzunk.."

"Igen..ott..Mindjárt felhívok egy hűségest,hogy hozzason egy férfit mert így olyan üres az ágyam..."

"Akkor inkább én megyek...és nem érdekel a Nap de más nem lehet veled."írtam olyan gyorsan ahogy csak tudtam..

"Hmm...meg ne próbáld!!!Amúgy most jöttem ki a zuhany alól és nem tudom mit vegyek fel...Vagy fel kell egyáltalán öltöznöm?"a boxerem eléggé kidudorodott ahogy elképzeltem.

"Muszáj kínoznod?Ha sokáig folytatod akkor tényleg elmegyek hozzád."

"Én?Én nem kínozlak...csak kikértem a tanácsod...Na jó,nem zaklatlak tovább..szép álmokat..velem.."

"Neked is velem"írtam le mosolyogva.

Leraktam az éjjeli szekrényre és a plafont kezdtem nézni.Zsadist szavai visszhangzottak a fejembe.Szerelmes vámpír...szerelmes vagyok Emilybe..

-Szerelmes vagyok Emilybe-mondtam ki hangosan is.

Mosolyogva csuktam le a szemem és végül elaludtam.Még sötétedés előtt felébredtem,siettem az öltözéssel.Qhuinnt és Blayt is "kirugdostam" az ágyukból.Alig vártam már,hogy lássam Emilyt.Mikor a Zero Sumba értünk Qhuinn rendelt egy csomó italt "Ünneplés" címszó alatt.Pár perc múlva megláttam őt,egyből rám nézett és mosolygott.Mennyi férfi nézett utána,legszívesebben mindegyiket addig vertem volna míg bocsánatot nem kérnek.

-Sziasztok-köszönt mikor odaért,felálltam és magamahoz húztam majd megcsókoltam.

-Szia-hajoltam a füléhez-Na tetszik?

-De még mennyire-nézett mosolyogva a szemembe-Ma muszáj velem aludnod, alig tudtam elaludni.

-Kívánságod számomra parancs-mosolyogtam én is.

-Emily ugye te is csatlakozol?.Ünneplünk-mutatott Qhuinn az asztalra.

-Benne vagyok-ült le és engem is húzott magával.

(Emily szemszöge...)

-Aaaa-kaptam a kezem a homlokomhoz mert nagyon fájt a fejem-Hol vagyok?

Magam mellénéztem ahol John volt és szorosan ölelt magához,nyugodtan visszadőltem de várjunk csak...kicsit több kéz van rajtam,a másik oldalamon Qhuin feküdt és ő is átölelt,végig néztem magamon...nincs rajtam póló csak melltartó.A lábainknál meg Blay fekszik.Egy fájdalmas nyögést hallottam...John,átmásztam rajta és kimentem a konyhába.Felültem a pultra és a fejemet a falnak döntöttem a szemeimet pedig becsuktam.

-Póló nélkül?-hallottam meg Johnt...még olyan szokatlan.

-Így ébredtem köztetek-nétem rá-Gyere ide-nyűjtottam felé a kezem,átkaroltam a nyakát és megcsókoltam-Álmos vagyok-fúrtam a fejem a nyakához.

-Én is-simogatta a hátam.

-Van egy vendégszoba.

-Menjünk-vett fel az ölébe.

Egyből elaludtunk.Arra ébredtem fel,hogy alig kapok levegőt.

-Jó reggelt fiatalok-nevetett Qhuinn.

-Jézusom Qhuinn-próbáltam kimászni alóla de nem sikerült.

-Most meg mi van?-kérdezte ártatlanul.

-Tisztába vagy a súlyoddal?-morogtam,de már nemvolr rajtunk John lelökte.

-Mi történt tegnap?-dörzsölgette a szemét.

-Fogalmam sincs-ültem fel de Qhuinn eléggé bámult.

-Mi van?-kérdeztem felvont szemöldökkel és lenéztem magamra...még mindig nincs rajtam póló-óóó.

John rám terítette a takarót és dühösen nézett Qhuinnre.

-Nem mennél ki?-csattant fel.

-De persze... jó szórakozást hölgyem,uram-hajolt meg és vigyorogva kiment.

Sóhajtva dőltem vissza,John szorosan magához húzott.