7.fejezet

Ezt a fejezetet az én kis barátnőmnek ajánlanám, Cherrynek. Boldog névnapot! :)

7.fejezet

Felvettem egy fekete farmert,fekete toppot,bőr kabátot és magassarkút majd lementem a kocsimhoz.A Zero Sumba megyek mert a papának valahova el kellett mennie ezért én se maradok otthon.

-Naa vedd fel.

Johnt hívom éppen de nem veszi fel,lehet valami közbe jött...Leparkoltam és bementem,egyből annál az asztalnál állt meg a szemem ahol ülni szoktunk de nem volt ott.Leültem a pulthoz és rendeltem egy pohár whiskyt.Még egyszer körbe néztem és akkor megláttam...de,Xhex...csók,ölelés...egy ideig néztem őket de visszafordultam a pulthoz egy húzással megittam a pohár tartalmát és kimentem.A kormányt olyan erősen markoltam,hogy azt hittem el fog törni.

-Igen?

Lefékeztem és úgy vettem fel mert most nem tudtam mindkettőre koncentrálni és balesetet se akarok.

-Szia..Ne haragudj,hogy nem vettem fel,csak lent voltam edzeni.Miért hívtál?

Gúnyosan felnevettem.

-Edzeni?Azért hívtalak,hogy megmondjam a papának dolga van és lemegyek a Zero Sumba.De végül eljöttem mert meguntam nézni,hogy te és Xhex csókolóztok.

A hangom ijesztően nyugodt volt...pedig legbelül ordítottam és legszívesebben visszamentem volna és azt a ...nőt addig vertem volna míg már nem bír levegőt venni.

-Emily..én...

-Nem John,nem érdekel.Szórakozz jól...De tudod mi a vicces?Végre rájöttem,hogy igazán abban lehet csalódni ha szeretünk valakit.Míg csak 1 éjszakás kalandjaim voltak ezzel semmi gondom nem volt.

Lecsaptam és az anyós ülésre dobtam a telefont.Képes volt hazudni,hogy edzeni volt...én hülye,idióta, naiv vámpír..eddig is megvoltam szerelem nélkül.Miért kellett nekem beleszeretni?Egy mély levegő után elfordítottam a kocsi kulcsot de semmi.

-Gyerünk,indulj be.

Szó szerint morogtam.A harmadik elfordítás után beletört a kulcs.

-Na jó.Ezt nem hiszem el.

Felemeltem a kulcs felső műanyag részét ami a kezembe maradt.Felkaptam a telefonomat és kiszálltam a kocsiból.Az út mellett kezdtem fel-alá járkálni mert nem volt térerő.

-A francba már.

A telefont dühösen a fák közé dobtam,nem fogom itt hagyni.Inkább megégek de az én drágaságomat nem hagyom itt.Egy rendőr állt meg...Remek.

-Hölgyem minden rendben?

-Maga szerint minden rendben van?

Kérdeztem gúnyosan és elindultam felé...éreztem,hogy a szemfogaim megnyúltak a düh hatására.

-Álljon meg.

Hallottam a félelmet a hangjában és az egyik kezével a fegyveréért nyúlt.Elmosolyodtam...az emberi félelem...

-Miért?Talán le akar lőni,biztos úr?

-Ha nem áll meg,igen.

-Dehogy akar lelőni...inkább ideadja a fegyverét.

Mélyen a szemébe néztem és a képességemet használtam rajta,az egész teste ellazult és felém nyújtotta a fegyvert.

-Köszönöm,és most mit is csináljak magával?

A fegyvert a homlokához raktam majd elkezdtem végig húzni az arcán le és a hasánál megálltam.

-Nem ölöm meg,nem vagyok gyilkos.

A kezébe adtam a fegyvert de ekkor egy kocsi hajtott el mellettem és meg is állt.Megfordultam,de már mögöttem is volt egy nagy darab férfi,vámpír.A szeme ijesztően fekete volt és ezen a rövidre nyírt haja meg a sebhely az arcán sem segített.

-Engedjen el.

Megragadta a karom eléggé erősen és fenyegetően nézett rám.

-Mit csinálsz ezzel az emberrel?

-Engedjen el.

Most a szemébe néztem de semmi,nem éreztem,hogy az erőm átjárja és teljesen a hatásom alatt van...

-Már miért engednélek?

-Célozz rá a fegyverrel és ha nem enged el,lődd le.

A rendőrre néztem aki meg is tette amit kértem.Mosolyogva néztem vissza az előttem álló férfira.

-Te nem tudod kivel beszélsz..

Elengedett de a hangjában hallottam valami fenyegetőt...a szemfogait is kivillantotta.

-Csak nem fenyegetsz?

-Nem félsz tőlem?

-Tőled?..Ne nevettess.

A mutató ujjammal megböktem a mellkasát amin nagyon meglepődött...

-Zsadist!

Egy férfi hangot hallottam a kocsi felől.

-Hív a gazdi...

Rámosolyogtam és éreztem...szinte tapintani lehetett milyen ideges..

-Zsadist.

Egy másik férfi jött oda.Gyönyörű...színes haja van,és a szemei...kanári sárgán világítottak...

-Ne harag...haragudj.

Mikor rám nézett a szava is elállt,rámosolyogtam majd Zsadistra néztem.

-Én mondtam neki,hogy menjen de nem hallgatott rám.

-Ne haragudj..csak kicsit...

-Fogd be..inkább menjünk.

Zsadist visszaindult de a másik még nem.

-Emily.

Felemeltem a kezem és felé nyújtottam,egyből megfogta ő is.

-Phury.

-Örülök,hogy megismerhetlek Phury.

Visszahúztam a kezem...az érintése nagyon kellemes volt,gyengéd..a bőre pedig selymes.Valahogy olyan érzésem volt,hogy szeretném még egyszer megfogni de elsepertem messze ezt.

-Segíthetek valamiben?

-Nem kell,köszönöm.Elintézem.

-Akkor szia...

-Szia..

Figyeltem ahogy visszamegy...talán ő egy testvér, mert akkora volt, mint John meg látszott rajta, hogy harcos. És a legfurcsább az volt, hogy valami vonzalmat is éreztem...NEM! A zsaru telefonjáról feltudtam hívni a papát,aki értem küldött egy hűségest.Az hívott egy autómentőt engem pedig haza vitt.A telefonomat míg várakoztam visszahoztam..szerencsére semmi baja nem lett.A rendőrnek az emlékeit kitöröltem és elküldtem.

-Igen?

Nem volt ismerős a szám amit kiírt ezért vettem fel.

-Emily,kérlek beszéljük meg.

-John engem nem érdekel...nem akarom,hogy hívj.Nem akarom,hogy beszéljünk...el akarlak felejteni.

-Én szeretlek.

-Akkor nem mással lettél volna.

Sóhajtottam fel de a hangom már nagyon sírásra állt és le is gördült az első könnycsepp.Leraktam nem akartam hallani a hangját mert attól csak még rosszabb lett volna.Gyorsan felmentem a szobámba és a zuhany alá álltam...Sírva csúsztam le a zuhany falánál.Most tudatosult bennem mi is történt...Fél óra alatt lenyugodtam majd álomba sírtam magam.

Szörnyen rosszul voltam mikor felébredtem,de nem akartam itthon ülni ezért felöltöztem és láthatatlanul mentem a Zero Sumba.Leültem a Vip részlegbe mikor valaki elém állt.Felnéztem és megláttam Xhext.

-Akarsz valamit?

A hangomból kicsengett a düh,felálltam és teljesen elé mentem.

-Ha jól tudom,láttad a kis szórakozásunkat Johnnal...mondanám,hogy sajnálom de akkor hazudnék.

-Én mondanám,hogy légy boldog de neked csak szenvedás jár.Ugye manipulátor?

Az utolsó szót csak suttogtam majd elmosolyodtam,az egész teste megfeszült és ökölbe szorította a kezét.

-El ne merd mondani senkinek.

-Mert mi lesz?Megütsz?

Ekkor felemelte a kezét és megpofozott.Visszafordítottam rá a tekintetem.

-Ezt nem ajánlom mégegyszer...mert lehet hangosan is kimondom...ja igen és nem vagyok olyan gyenge.

Ököllel ütöttem az arcába.A kezét odakapta és elrohant.Visszaültem és a poharat a számhoz emeltem mert eléggé fájt.Valaki leült mellém...

-Kapsz egy kis szórakozási lehetőséget?Milyen jószívű a gazdid.

-Nem a gazdám.

Válaszolt félelmetes hangon és rendelt magának egy italt Zsadist.

-Mi történt a száddal?

-Megismerkedtem egy tenyérrel.

Ráemeltem a tekintetem és láttam,hogy vigyorra húzza a száját majd a sörébe kortyol.

-Csak nem azért mert túl nagy a szád?

-Hmm nem.Csak sokat tudok...testvér-észrevettem,hogy az egész teste megfeszül-Jaj látod?...Túl sokat tudok...

-Honnan?

-Varázslat?

A mosolyomat nem tudtam elrejteni majd megittam a maradék whiskyt.

-Nem vagy még gyerek az alkoholhoz?

-Ha tudnád még mi mindenhez nem vagyok gyerek?

A szemfogaim maguktól megnyúltak és kivillantottam rá...Összezártam az ajkaim mert éreztem,hogy valaki néz...Phury.

-A gazdi szemmel tart?

-Tudod,hogy nagyon idegesítő vagy?

-Mégse lehet olyan rossz a társaságom mert akkor nem itt lennél.

-És mi van ha akarok valamit?

Felkönyökölt az asztalra és közelebb hajolt hozzám.