7.fejezet
Felvettem egy fekete farmert,fekete toppot,bőr kabátot és magassarkút majd lementem a kocsimhoz.A Zero Sumba megyek mert a papának valahova el kellett mennie ezért én se maradok otthon.
-Naa vedd fel.
Johnt hívom éppen de nem veszi fel,lehet valami közbe jött...Leparkoltam és bementem,egyből annál az asztalnál állt meg a szemem ahol ülni szoktunk de nem volt ott.Leültem a pulthoz és rendeltem egy pohár whiskyt.Még egyszer körbe néztem és akkor megláttam...de,Xhex...csók,ölelés...egy ideig néztem őket de visszafordultam a pulthoz egy húzással megittam a pohár tartalmát és kimentem.A kormányt olyan erősen markoltam,hogy azt hittem el fog törni.
-Igen?
Lefékeztem és úgy vettem fel mert most nem tudtam mindkettőre koncentrálni és balesetet se akarok.
-Szia..Ne haragudj,hogy nem vettem fel,csak lent voltam edzeni.Miért hívtál?
Gúnyosan felnevettem.
-Edzeni?Azért hívtalak,hogy megmondjam a papának dolga van és lemegyek a Zero Sumba.De végül eljöttem mert meguntam nézni,hogy te és Xhex csókolóztok.
A hangom ijesztően nyugodt volt...pedig legbelül ordítottam és legszívesebben visszamentem volna és azt a ...nőt addig vertem volna míg már nem bír levegőt venni.
-Emily..én...
-Nem John,nem érdekel.Szórakozz jól...De tudod mi a vicces?Végre rájöttem,hogy igazán abban lehet csalódni ha szeretünk valakit.Míg csak 1 éjszakás kalandjaim voltak ezzel semmi gondom nem volt.
Lecsaptam és az anyós ülésre dobtam a telefont.Képes volt hazudni,hogy edzeni volt...én hülye,idióta, naiv vámpír..eddig is megvoltam szerelem nélkül.Miért kellett nekem beleszeretni?Egy mély levegő után elfordítottam a kocsi kulcsot de semmi.
-Gyerünk,indulj be.
Szó szerint morogtam.A harmadik elfordítás után beletört a kulcs.
-Na jó.Ezt nem hiszem el.
Felemeltem a kulcs felső műanyag részét ami a kezembe maradt.Felkaptam a telefonomat és kiszálltam a kocsiból.Az út mellett kezdtem fel-alá járkálni mert nem volt térerő.
-A francba már.
A telefont dühösen a fák közé dobtam,nem fogom itt hagyni.Inkább megégek de az én drágaságomat nem hagyom itt.Egy rendőr állt meg...Remek.
-Hölgyem minden rendben?
-Maga szerint minden rendben van?
Kérdeztem gúnyosan és elindultam felé...éreztem,hogy a szemfogaim megnyúltak a düh hatására.
-Álljon meg.
Hallottam a félelmet a hangjában és az egyik kezével a fegyveréért nyúlt.Elmosolyodtam...az emberi félelem...
-Miért?Talán le akar lőni,biztos úr?
-Ha nem áll meg,igen.
-Dehogy akar lelőni...inkább ideadja a fegyverét.
Mélyen a szemébe néztem és a képességemet használtam rajta,az egész teste ellazult és felém nyújtotta a fegyvert.
-Köszönöm,és most mit is csináljak magával?
A fegyvert a homlokához raktam majd elkezdtem végig húzni az arcán le és a hasánál megálltam.
-Nem ölöm meg,nem vagyok gyilkos.
A kezébe adtam a fegyvert de ekkor egy kocsi hajtott el mellettem és meg is állt.Megfordultam,de már mögöttem is volt egy nagy darab férfi,vámpír.A szeme ijesztően fekete volt és ezen a rövidre nyírt haja meg a sebhely az arcán sem segített.
-Engedjen el.
Megragadta a karom eléggé erősen és fenyegetően nézett rám.
-Mit csinálsz ezzel az emberrel?
-Engedjen el.
Most a szemébe néztem de semmi,nem éreztem,hogy az erőm átjárja és teljesen a hatásom alatt van...
-Már miért engednélek?
-Célozz rá a fegyverrel és ha nem enged el,lődd le.
A rendőrre néztem aki meg is tette amit kértem.Mosolyogva néztem vissza az előttem álló férfira.
-Te nem tudod kivel beszélsz..
Elengedett de a hangjában hallottam valami fenyegetőt...a szemfogait is kivillantotta.
-Csak nem fenyegetsz?
-Nem félsz tőlem?
-Tőled?..Ne nevettess.
A mutató ujjammal megböktem a mellkasát amin nagyon meglepődött...
-Zsadist!
Egy férfi hangot hallottam a kocsi felől.
-Hív a gazdi...
Rámosolyogtam és éreztem...szinte tapintani lehetett milyen ideges..
-Zsadist.
Egy másik férfi jött oda.Gyönyörű...színes haja van,és a szemei...kanári sárgán világítottak...
-Ne harag...haragudj.
Mikor rám nézett a szava is elállt,rámosolyogtam majd Zsadistra néztem.
-Én mondtam neki,hogy menjen de nem hallgatott rám.
-Ne haragudj..csak kicsit...
-Fogd be..inkább menjünk.
Zsadist visszaindult de a másik még nem.
-Emily.
Felemeltem a kezem és felé nyújtottam,egyből megfogta ő is.
-Phury.
-Örülök,hogy megismerhetlek Phury.
Visszahúztam a kezem...az érintése nagyon kellemes volt,gyengéd..a bőre pedig selymes.Valahogy olyan érzésem volt,hogy szeretném még egyszer megfogni de elsepertem messze ezt.
-Segíthetek valamiben?
-Nem kell,köszönöm.Elintézem.
-Akkor szia...
-Szia..
Figyeltem ahogy visszamegy...talán ő egy testvér, mert akkora volt, mint John meg látszott rajta, hogy harcos. És a legfurcsább az volt, hogy valami vonzalmat is éreztem...NEM! A zsaru telefonjáról feltudtam hívni a papát,aki értem küldött egy hűségest.Az hívott egy autómentőt engem pedig haza vitt.A telefonomat míg várakoztam visszahoztam..szerencsére semmi baja nem lett.A rendőrnek az emlékeit kitöröltem és elküldtem.
-Igen?
Nem volt ismerős a szám amit kiírt ezért vettem fel.
-Emily,kérlek beszéljük meg.
-John engem nem érdekel...nem akarom,hogy hívj.Nem akarom,hogy beszéljünk...el akarlak felejteni.
-Én szeretlek.
-Akkor nem mással lettél volna.
Sóhajtottam fel de a hangom már nagyon sírásra állt és le is gördült az első könnycsepp.Leraktam nem akartam hallani a hangját mert attól csak még rosszabb lett volna.Gyorsan felmentem a szobámba és a zuhany alá álltam...Sírva csúsztam le a zuhany falánál.Most tudatosult bennem mi is történt...Fél óra alatt lenyugodtam majd álomba sírtam magam.
Szörnyen rosszul voltam mikor felébredtem,de nem akartam itthon ülni ezért felöltöztem és láthatatlanul mentem a Zero Sumba.Leültem a Vip részlegbe mikor valaki elém állt.Felnéztem és megláttam Xhext.
-Akarsz valamit?
A hangomból kicsengett a düh,felálltam és teljesen elé mentem.
-Ha jól tudom,láttad a kis szórakozásunkat Johnnal...mondanám,hogy sajnálom de akkor hazudnék.
-Én mondanám,hogy légy boldog de neked csak szenvedás jár.Ugye manipulátor?
Az utolsó szót csak suttogtam majd elmosolyodtam,az egész teste megfeszült és ökölbe szorította a kezét.
-El ne merd mondani senkinek.
-Mert mi lesz?Megütsz?
Ekkor felemelte a kezét és megpofozott.Visszafordítottam rá a tekintetem.
-Ezt nem ajánlom mégegyszer...mert lehet hangosan is kimondom...ja igen és nem vagyok olyan gyenge.
Ököllel ütöttem az arcába.A kezét odakapta és elrohant.Visszaültem és a poharat a számhoz emeltem mert eléggé fájt.Valaki leült mellém...
-Kapsz egy kis szórakozási lehetőséget?Milyen jószívű a gazdid.
-Nem a gazdám.
Válaszolt félelmetes hangon és rendelt magának egy italt Zsadist.
-Mi történt a száddal?
-Megismerkedtem egy tenyérrel.
Ráemeltem a tekintetem és láttam,hogy vigyorra húzza a száját majd a sörébe kortyol.
-Csak nem azért mert túl nagy a szád?
-Hmm nem.Csak sokat tudok...testvér-észrevettem,hogy az egész teste megfeszül-Jaj látod?...Túl sokat tudok...
-Honnan?
-Varázslat?
A mosolyomat nem tudtam elrejteni majd megittam a maradék whiskyt.
-Nem vagy még gyerek az alkoholhoz?
-Ha tudnád még mi mindenhez nem vagyok gyerek?
A szemfogaim maguktól megnyúltak és kivillantottam rá...Összezártam az ajkaim mert éreztem,hogy valaki néz...Phury.
-A gazdi szemmel tart?
-Tudod,hogy nagyon idegesítő vagy?
-Mégse lehet olyan rossz a társaságom mert akkor nem itt lennél.
-És mi van ha akarok valamit?
Felkönyökölt az asztalra és közelebb hajolt hozzám.


2 megjegyzés:
De drága vagy, köszönöm szépen! ^^ <3
"-Mi történt a száddal?
-Megismerkedtem egy tenyérrel." xD Ez nagyon tetszik. xD
Xhex... -.- Mit kavarja itt a kakit?! >.< És színre lépett Phury... *-*
Nagyon jó lett, kicsit szomorkás az eleje, de a végén már lehet vigyorogni. :D
Kíváncsi vagyok, mi lesz a folytatás, mert innentől már nem küldted a fejezeteket, sz'val marad továbbra is rendszeres olvasód,
Cherry ^^ :)
U.I.: Qhuka és Blayinn üdvözölnek! :D
Niiincs mit:D
Hát..jó pillanatom volt:D
rejtély mi lesz :D
Örülök neki:D
puszi,adrii_
Megjegyzés küldése